Fél évezred – harminc kötet

Megjelent a Kecskeméti Katona József Múzeum Cumania évkönyvének 30. kötete

1972-ben született meg a Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve Cumania címmel. Az első kötet bevezetőjében Horváth Attila múzeumigazgató igen érzékletesen írta le az évkönyv szükségességét és célját:

„Többszörösére nőtt korszerűen feltárt hiteles gyűjteményanyagunk, s ezzel együtt természetesen megyénk története tárgyi emlékeinek közlésre, feldolgozásra váró forrásanyaga. E régi és újabb adósságok követelték meg egy tanulmány-gyűjtemény sorozat megindítását, amely rendszeres lehetőséget biztosít a tudományok hivatott művelői számára a megyénket érintő munkák megjelentetésére, s amely ugyanakkor különös figyelmet szentel a magyarságba felszívódott kun nép – kissé mostohán kezelt – hazai történetének, illetve a nevét őrző tájegységek kultúrája összehasonlításának. E kiadványsorozat feladata az újabb eredmények közzététele mellett az is, hogy megnövekedett ismereteink rostáján átszűrve a ránk maradt forrásanyagot, mindkettőt egységben szemlélve a hazai, s bátran mondhatjuk a nemzetközi tudományos világ elé tárja, ezzel megyénk területét mintegy bekapcsolva az egyes szaktudományok nagy vérkeringésébe."

Az évek folyamán a kötetek egyre változóbb időközönként követték egymást, s a kezdeti 1-2 éves kihagyások után 3-5 éves szünetek is következtek. Ennek eredményeként 51 év után, 2023-ban érkezett el a Cumania évkönyv 30. kötete.

Az évkönyv megalkotása során a szerkesztőbizottság – újításként – célzottan keresett meg és kért fel hazai, valamint külföldi kutatókat különféle, korábban kevéssé vizsgált témák feldolgozására és közlésére. Örömünkre szolgál, hogy a 2022. év végén közzétett felhívásra, valamint a felkérésekre számos „kétvízközi", illetve „külsős" kutató jelentkezett, s küldött be rövidebb-hosszabb tudományos tanulmányt. Ennek köszönhetően e kötet is rendkívül színes, közel 600 oldalon 30 szerző 31 tudományos írását tartalmazza.

A kötetünk két tanulmányának szerzője, dr. Novák László Ferenc néprajzkutató a kéziratok beküldését követően elhunyt. A számtalan cikk, tanulmány, illetve könyv megalkotójaként ismert kutató egykori munkahelye, úgyszólván anyaintézménye a Pest Megyei Múzeumi Szervezet nagykőrösi tagintézménye, az Arany János Múzeum volt. Ennek ellenére dr. Novák László Ferencet ezer szál fűzte a Kecskeméti Katona József Múzeumhoz, valamint a megyei néprajzi-történeti műhely munkatársaihoz, s kutatásai nem csak a Pest megyei településekre, hanem Bács-Kiskun megyére – különösen Kecskemét mezővárosra – is kiterjedtek. A Három-város kutatóját a Kecskeméti Katona József Múzeum saját halottjának is tekinti. Elhunyt kollégánk iránti tiszteletből életéről és munkásságáról évkönyvünk elején méltó módon kívántunk megemlékezni.

Fontos megemlíteni a közösségi régészet hatását és eredményeit is. 2011 körül alakult ki a Kecskeméti Katona József Múzeum civil fémkeresősökből álló múzeumbaráti köre, mely az évek során alapvetően topográfiai és tárgyi ismeretekkel gyarapította a múzeum gyűjteményét. Jól mutatja a közösségi régészet jelentőségét a numizmatika rovat, melynek teljes tartalma, illetve a régészeti rovat, melynek több tanulmánya a civilekkel együtt végzett kutatásoknak köszönhető.

Az évkönyv a Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén vásároltható meg 12.000 forintos áron.