100 éve nyomozott először Szimath Kázmér

Ma már ismeretlenül csengő neve városunk két világháború közti korszakát jellemzi leginkább. A virágkorukat ebben az időben élő detektívregények hívták életre a Kecskeméti Közlöny hasábjain megjelenő magánnyomozó karakterét, aki eleinte tréfás bűnügyi történetekkel jelentkezett, majd saját tárcarovatot kapott és a város hétköznapi eseményeit mártotta humorba. Az írói álnév mögött Kiss József Sándor (1903–1973) állt, aki a bankszakmából menekült haza szülővárosába újságírónak. A Közlönynél eleinte törvényszéki tudósítóként alkalmazták, itt aztán megismerte a jogászi és bűnügyi világ mellett a kecskeméti néplelket, a furfangos paraszti észjárást. Eleinte esetleírásai hangnemében tűntek fel szarkasztikus elemek, 1926. július 23-án már egy egész flekkben ostorozta vitriolosan a kecskeméti strandfürdő „bűnügyeit”Szimath Kázmér magánnyomozó aláírással. Humoreszkjei mellett minden újságírói műfajban alkotott, sőt verses-képes krónikát írt és rajzolt a Közlöny naptárába. 1944-ben kecskeméti pályafutása a háború miatt megszakadt, fogságba került. Visszatérése után Budapesten Kisjó Sándor néven futott be, ahol a Szabad Száj, Ludas Matyi, Magyar Nemzet, sőt a Rádiókabaré szerzője lett, neki köszönhetjük a Tudományos borkóstolás néven Kazal László előadásában híressé vált kabaréjelenetet is. Pesti sikereiben is kecskeméti maradt, két könyvének megjelenése után a Petőfi Népe hasábjain „visszatért” szülővárosába, cikkeit 1968-tól haláláig helyben is lehetett olvasni.