350 évvel ezelőtt született II. Rákóczi Ferenc

1676. március 27-én látta meg a napvilágot II. Rákóczi Ferenc fejedelem, aki a magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja volt. Nevelőapjának, Thököly Imrének szellemi örököseként a kuruc mozgalom vezéralakjává vált és 1703 és 1711 között, váltakozó szerencsével vezette szabadságharcát a Habsburg Birodalom ellen. A vereséget követően menekülésre kényszerült és az Oszmán Birodalomban található Rodostóba vonult vissza, ahol élete végéig élt. 1735. április 8-án hunyt el.

Kecskemét és Rákóczi-szabadságharc

A kurucok és a labancok küzdelmének igen aktív területe volt a mai Bács-Kiskun vármegye és maga Kecskemét városa is. Már a harcok kezdetekor Kecskemét hitet tett Rákóczi mellett. A város több lakosa önként csatlakozott a kurucuk seregéhez és Kecskemét igyekezett felkészülni az esetleges harci cselekményekre.

Kecskemét környéke különösen veszélyeztetve volt az ellenség fegyverétől. A szabadságharc ideje alatt a délebbi területeken élő rácok folyamatos támadásai során többször igen nagy károkat okoztak a városnak és lakosainak. Elhajtották marháikat és több esetben gyújtogattak. 1706 és 1707 között, mindössze fél év alatt háromszor is elrendelték az egész város kiürítését, a császáriak közeledése miatt. Az ellenséges támadások csúcspontján 1707. április 3-án, hajnalban a rácok benyomultak a védtelen városba és igen nagy pusztítást vittek véghez.

Ezt követően Kecskemét városa gazdaságilag összeroppant és már nem tudta olyan mértékben támogatni a kuruc felkelést, mint korábban, a bajokat pedig csak tetézte a pestisjárvány. 

Kecskemét megpróbáltatásainak 1710. november 17-én szakadt vége, amikor a császári csapatok bevonultak és ezzel véget ért a település számára a Rákóczi-szabadságharc.  

Az érmek

A képen látható két érem 2018-ban került elő Kecskeméten a Fecske utcában végzett ásatások során. Az egyik érem egy 10 poltúrás, amelyet 1705-ben Kassán vertek.  A másik érem 1 poltúrás, amelyet szintén Kassán készült 1705-ben. Mindkét éremnek az anyaga réz, ami ekkor még nem volt szokványos, hiszen ebben az időszakban az érmek ezüstből készültek. A 18. század elején meglehetősen sanyargatott helyzetben volt az ország lakossága és a jó minőségű pénz meglehetősen kevés állt rendelkezésre. Ebből kifolyólag a II. Rákóczi Ferenc és környezete a rézpénzverés mellett foglaltak állást, aminek legfőbb oka az volt, hogy nagy mennyiségben állt rendelkezésre az alapanyag. Végül 1708-ban vonják ki végleg a forgalomból a rézpénzeket.