A magyar honvédelem napja

1992-től fogva május 21-én ünneplik hazánkban a magyar honvédelem napját. 

Kecskemét városa, modernkori történelme során, szorosan összefonódott a magyar hadsereg sorsával. Ennek egyik legjobb példája a Rudolf-laktanya, amelyet 1887-ben adtak át és az első világháborúig a császári és királyi 8. huszárezrednek adott otthont. A II. világháborút követően a megszálló szovjet katonák vették birtokba a laktanyát, egészen az 1989-es rendszerváltásig, amikor is elhagyták az ország területét.

Kecskemét katonaváros jellegét erősítette az 1937-ben átadott katonai repülőtér is, ahol jelenleg a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárja állomásozik. A II. világháború során a reptér jelentősen hozzájárult a légi szállításhoz, az objektum azonban súlyos károkat szenvedett, amelyet csak a háborút követően javítottak ki. A történelem során a reptér és az itt állomásozó katonai alakulatok igen fontos szerepet játszottak Magyarország védelmében és jelenleg is kiemelkedő feladatok hárulnak rájuk.  

Az Signum Laudisról

A honvédelem napja alkalmából a kecskeméti múzeum Numizmatikai Gyűjteményének egy kitüntetését szeretnénk bemutatni. A Signum Laudist, más néven Katonai Érdemérmet 1890-ben alapította I. Ferenc József osztrák császár és magyar király. Eleinte csak tisztek kaphatták meg, azonban 1911-től létrehozták a bronz és az ezüst fokozatú érdemérmeket is, ezzel kibővítve a jutalmazottak listáját. A kitüntetés célja az volt, hogy elismerjék a csatatereken a hősies helytállást. 

A múzeum példánya egy Ezüst Katonai Érdemérem. Vörös-fehér színű hadiszalaggal rendelkezik, amelyen kardok láthatóak. Utóbbiak jelezték, hogy a kitüntetett az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásával vagy kiváló csapatvezetéssel érdemelte ki a Signum Laudist. Magának az éremnek a tetején az osztrák császári korona látható. Az előlapon I. Ferenc József arcképe, a köriratban latin nyelven az uralkodói címei. A hátlapon babérkoszorúban a Signum Laudis latin kifejezés, amelynek jelentése a dicséret jele.

A kitüntetés 1987-ben került be gyűjteményünkbe Tormássy-Szávits Sándor hagyatékából. Tormássy-Szávits ezredes a kecskeméti illetőségű Magyar Királyi Zrínyi Miklós 7. Honvéd Gyalogezred ezredparancsnoka volt. Az ő vezetésével a kecskeméti hetesek Uriv környékén, a Don-kanyarban harcoltak, ahol igen nagy veszteségek árán, de hősiesen helyt álltak. Az ezred maradéka kitört és nagy viszontagságok közepette vissza tudott vonulni. A keleti front harcaiban az állomány jelentős része hősi halált halt vagy hadifogságba esett. Ezt követően az ezred a magyar területek védelmében vívott harcban vett részt, azonban 1944 októberében Munkács és Szederkény térségében letették a fegyvert. Tormássy-Szávits ezredest a háború után a kommunista rezsim meghurcolta és az állambiztonsági szervek zaklatásának volt kitéve. 1986-ban hunyt el, hagyatéka pedig ezt követően a Kecskeméti Katona József Múzeum állományát gazdagította.

Magdus Tamás