A magyar katonazene napja – emlékek a M. Kir. Zrínyi Miklós h. gyalogezred zenekaráról

2003 óta április 30-án Lehár Ferenc születésnapja alkalmából a Magyar Honvédség fegyvernemi napja, a katonazenekarok és katonazenészek ünnepe. Lehár Ferenc neve nem csenghet ismeretlenül a zenekedvelők körében. Számos opera és operett zeneszerzője 1899-ig katonazenekarban is játszott.

Attól kezdve, hogy Kecskemét a monarchia katonai állomáshelyekévé vált, többnyire rendelkezett az itt állomásozó alakulatok katonazenekaraival, akik áldásos tevékenységüket nemcsak a laktanyákban vagy a harcmezőn, hanem a város kulturális életében is kifejtették. Az I. világháború katasztrófája utáni újrarendeződés változó körülményei hatására az 1920-as években ritkán volt katonazenekar a városban, ám a 7. Zrínyi gyalogezred bevonulásával ez a hátrány megszűnt és az ezred zenekara szinte azonnal bekapcsolódott a város kulturális vérkeringésébe. Az 1930-as években e törekvés jegyében egyre népszerűbbé és nélkülözhetetlenebbé vált a házi ezred katonazenekara. Főként a Szabadság téri korzón, vagy a széktói parkban és minden nagyobb ünnepélyes megmozdulás keretében fellépett a katonazenekar, általánosan osztatlan sikert aratva. 1938-ban ezért egyre sürgette a város közvéleménye a főtéren egy zenepavilon felállítását, amelyre 1940-ben ígéretet is kapott, ám a háború miatt ez végül sohasem épült meg. Az 1930-as évek végén heti két hangversenyt adott az ezredzenekar, melynek műsorát a helyi lapok is közölték. Ezen eseményeket különleges akciókkal színesítették, mint például Zátonyi Mihály kürtös szólózása a Luther palota erkélyéről vagy egy esti koncert alkalmával Szemenyei János tárogatózása a Nagytemplom tornyából. A zenekar karnagya többnyire Jatzkó Rezső neves karmester és zeneszerző volt, aki emellett a színházban is dolgozott e minőségben, mindlét lánya színésznő volt. A másik karnagy Varga Lehel ezreddobos volt, akinek irányításával a zenekar „jazz különítménye” tánczenét is játszott bálokon és fogadásokon, óriási sikerrel.

Bezsenyi Ádám