A megszűnő távirat margójára

Szinte elsikkad a mindennapi információözönben egy apró hír, mi szerint 2021. április 30-ával a Magyar Posta megszünteti a belföldi távirat szolgáltatását. A távirat vagy korábbi nevén sürgöny ugyanis az internetes tömegkommunikáció korában idejétmúlt technikát képvisel, akárcsak fiatalabb testvére a fax. A levél ősi műfaja az írás feltalálása óta él és virul, ám a célba juttatás módja, ezzel együtt a sebessége az, ami jelentős változáson ment keresztül a 19-20. században. Az elektromos telegráf feltalálásával olyan hírközlési rendszert lehetett kiépíteni, mely gyors és megbízható, és az üzeneteket rövid idő (órák, napok) alatt nagy távolságra közvetíti. Magyarországon az első táviratot 1847-ben Bécs és Pozsony között továbbították, 174 éve. Kezdetben hivatalos üzeneteket közvetített a rendszer, de hamarosan megnyílt a nagyközönség előtt is, sőt 1880-ban létrejött az első magyar hírügynökség a Magyar Távirati Iroda, mely hírekkel látta el a sajtót is. A korabeli nevén sürgönyként emlegetett telegram állami felhasználása mellett a privát szférában családi események hírhozója volt, többnyire halálesetek, tragédiák, de születések és házasságkötések idején használták.

Hogyan „működött” a távirat? A postán bediktált vagy leírt szöveges üzenetet elektronikus hírközlő berendezéssel, esetleg postai úton, meghatározott időn belül – ez belföldön órákban volt mérhető – kézbesítettek. Mivel szavanként kellett fizetni az üzenetért, ezért célszerű volt minél rövidebb, de érthető szöveget fogalmazni, így jött létre a „távirati stílus” kifejezés, amivel az ilyen tömör szövegeket jellemezték. A rendszer nemzetköziségéből következett, hogy ékezetes betűk nem szerepeltek benne, ezért ún. ligatúrákat, vagyis ikerbetűket használtak jelzésükre, pl. az ökör szó „oekoer”-ként jelent meg. A sürgönyöket eleinte egyszerű táviratblankettán kaphatták kézhez a postán, később népszerűvé vált a dísztávirat, mely képet vagy ábrát tartalmazó díszlapon került a címzetthez.

A Kecskeméti Katona József Múzeum Történeti Gyűjteményében is fellelhetőek különböző korok táviratai és dísztáviratai. A klasszikus személyes távirat egyik megmosolyogtató példája Ferenczy Ida üdvözlő távirata rokonának, Szappanos Istvánnak, aki Kecskemét híres függetlenségi politikusaként udvari tanácsosi kinevezést kapott. A 99 éves „Pista bácsinak”, mint „magyarorszag legifjabb udwari tanacsosanak” gratulált Erzsébet királyné egykori bizalmasa Bécsből, 1917. december 14-én, aki így 15-én kézhez is kapta a sürgönyt. Szomorú tény hangsúlyozza a távirat hasznát: 10 nap múlva elhunyt az öregúr, de így még olvashatta az üdvözlő sorokat.

A Kecskeméti Katona József Múzeum Történeti Gyűjteményében is fellelhetőek különböző korok táviratai és dísztáviratai, melyekből néhány érdekesebbet mutatunk itt be.

Bezsenyi Ádám