A női egyenjogúság napja – Nemzetközi nőnap

A női egyenjogúság napja – Nemzetközi nőnap

A nőnapról, mint a női jogok ünnepéről a mindennapi közbeszédben ritkán esik szó. Eredetileg a feminizmus polgári engedetlenségi mozgalmának egyik eredménye, akárcsak a nők választójoga.  Így a nőnaphoz kapcsolódva egy korai történetet elevenítünk fel a mozgalom hőskorából.


Történt pedig 1907-ben, hogy Kmety Károly képviselő, társaival együtt parlamenti indítványt tett, melyben aggasztónak találta a nők egyre szaporodó számát a felsőoktatásban, javasolta a nőkkel szembeni numerus clausus bevezetését, valamint „női szörnyetegnek” titulálta a diplomás nőket, akik az oktatásból kikerülve nem lesznek képesek a család boldogságát biztosítani.  Az indítványon felháborodott feminista egyesületek A Nő és a Társadalom című lapjukban reagáltak. Az orgánum főszerkesztője Bédy-Schwimmer Rózsa, aki nemzetközileg is elismert nőjogi aktivista volt, vezércikkben is taglalta a képtelen vádakat, valamint Buday Dezső jogász-szociológus tanácsára személyes oldalról is álságossá tette a képviselő érvelését. Jegyzetben közölte, mint „csendes mosoly kiváltására” érdemes tényt, hogy a képviselő úr felesége elvégezte a pozsonyi tanárképzőt, mi több az akkor éppen ott tanító Kmetyvel az intézmény kapujában ismerkedtek meg – „meglátta amint kijött az iskolából. A piros bébé kalapban, könyvekkel tipegő női szörnyeteget meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. Még aznap megkérte.” A lapban aztán beszámoltak róla, hogy a kolozsvári egyetem nőhallgatói hogyan cáfolták meg Kmety állításait, aki erre azzal szabadkozott, hogy a diákkisasszonyokra nem, csak a feministákra alkalmazta a „női szörnyeteg” eposzi jelzőt.


Buday Dezső Bédy-Schwimmer Rózsának írott levele ma a New York Public Library kézirattárában található, mivel a címzett 1921-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol nagy tiszteletnek örvendett, Nobel-békedíjra is jelölték, hagyatékát is itt őrzik. A Bédy-Schwimmertől kapott válaszlevél pedig a Buday Dezső-hagyaték részeként a Kecskeméti Katona József Múzeum Történeti gyűjteményében található, az aktivista neki küldött más leveleivel együtt.   

Bezsenyi Ádám


Forrás: Kereszty Orsolya: A női szerepek tematizálása A Nő és a Társadalom
című folyóiratban (1907–1913). In: Új pedagógiai szemle 62. 9-10. 2012.

 

Galéria