A „szőlővonat”

A „szőlővonat”

Vasutasnap alkalmából egy olyan – ma már nem létező – keskeny nyomtávú vasútvonalra emlékezünk, amelyről keveset hallhattunk. A köznyelvben csak kisvasútként emlegetett, elsősorban gazdasági célokat kiszolgáló keskeny nyomtávú vasutak Magyarországon 1890–1930 között élték virágkorukat. Jellemzően egy-egy nagyobb uradalom, erdészet, üzem, nagybirtok alkalmazta ezeket, mivel a korabeli útviszonyok közepette a vasút jelentette a leggyorsabb szállítási módot a nyersanyagszállítás tekintetében. A lórévasútnak is nevezett üzem könnyű kisvasúti kocsikat használt (ezt nevezték lórénak) melyeket lóvontatással vagy mozdonnyal továbbítottak.

A Wéber Ede alapította Helvécia 1891-ben jött létre Kecskemét határában szőlőtelepként. A telep központján 1895-től kezdve áthaladt a Kecskemét–Fülöpszállás vasútvonal, ám a hatalmas terület terményeinek szállítása további kisvasúti szárnyvonalakat is igényelt. A telepet birtokló Első Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelők Szövetkezete 1918-ban lóvontatású kisvasutat építtetett a termelés meggyorsítására, ezt a népnyelv csak „kutyavonatként” emlegette. Az időközben a Gyöngyösi Szőlőtermelők Rt. kezébe került telepen 1928-ban már dízelmozdony továbbította a csilléket, melyekben a szőlőt szállították.

Nem tudjuk a front átvonulásakor milyen károkat szenvedett a kisvasútüzem, de a helyi földműves szövetkezet ez eszközök, sőt a pálya nagy részét eladta. Azonban a termelés nagyvolumenű újraindításához szükségesnek látták a kötött pályás közlekedés használatát is. 1950-ben létrehozták a Helvéciai Állami Gazdaságot, amihez kapcsolódóan rohammunkában 8640 méter pályaszakaszt építettek meg a fellelhető maradék anyagokból. 1952-re gépesítették a vonalat, egy dízelmozdony vontatta a billenthető csillékből álló szerelvényt, amely ekkor kapta kitüntető „szőlővonat” titulust. 1964-re sikerült kiépíteni beton talpakkal 16 km vonalat, amely 760 mm nyomközzel épült, mint a kisvasutak többsége Magyarországon. Sajnos az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció – mely sok kisvasútvonal hóhérává lett – gazdaságtalanságra hivatkozva ezt a vasútüzemet is megszüntette. Szomorú leltára és mementója a helvéciai kisvasútnak a Petőfi Népében megjelent apróhirdetés, melyből felsejlik az éppen eltűnő eszközállomány: „A Helvéciai Állami Gazdaság értékesítésre felajánlja az alábbi árukat: (…)
nagyobb mennyiségű használt kisvasúti sín és betontalpfa,
33 db kisvasúti csille billenős 760 mm-es,
9 db kisvasúti csille platós 760 mm-es,
2 db kisvasúti vontató.”

Bezsenyi Ádám

Galéria