A városmarketing díj sikerei mögött – múzeumi marketing és regionális kampányok, országos siker

A városmarketing díj sikerei mögött – múzeumi marketing és regionális kampányok, országos siker

A Kecskeméti Katona József Múzeum 2019. évi Országos Városmarketing Díj pályázatra benyújtott nevezését országos városmarketing díjjal jutalmazták. A Kecskeméti Katona József Múzeum a 2018-as évben, a város ünnepi, 650. évében, A Seuso-kincs, valamint a Kecskemét 650 címet viselő kiállításával mind hozzájárult Kecskemét városhírnevének növeléséhez, a városmarketing fellendüléséhez. A múzeumi stratégiában szerepel a város imázsának építése a helyi és a múzeumba érkező értékek népszerűsítésével, azonban a szisztematikus építkezés, a PR és a marketing eszközrendszerének tudatos használata országos elismerést is hozott. Hogy miképpen alakult a városimázst és a városmárkát is erősítő kampányok sora, a cikk bekezdései részletesen bemutatják.

A Seuso-kincs önmagán túli sikerei

A Seuso-kincs, a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse az országos körút negyedik állomásaként volt látható Kecskeméten, a múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén. A regionális marketingkommunikációs kampány rekord látogatószámot eredményezett; korábban egyetlen tárlatot sem láttak ennyien, hiszen közel 3 hét alatt összesen 24 058 fő látogatott el Bács-Kiskun megye székhelyére.

A Seuso-kincs, a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása 2018. január 30-án nyílt meg a múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén. A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár után, az országos körút negyedik állomásaként volt látható Kecskeméten. A Dél Alföldön egyedül a Cifrapalotában tekinthették meg a látogatók ezt a páratlan szépségű és értékű leletet. Az ehhez kapcsolódó regionális marketingkommunikációs kampány rekord látogatószámot eredményezett; korábban egyetlen tárlatot sem láttak ilyen rövid idő alatt ennyien. Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, valamint a környező Pest megyei településekről (Cegléd, Nagykőrös) is érkeztek látogatók, az intézmény összesen 24 058 főt regisztrált.
 A kiállítás földrajzi meghatározottságát indokolva, a kommunikációs kampány kiterjedt az egész Dél-alföldi régióra, integrált marketingkommunikációs tevékenységet folytatva, erősítve a Múzeum és a város hírnevét, és tovább népszerűsítve a Cifrapalota kiállítóhely szépségét, sokszínű infrastrukturális adottságait. PR megjelenésekkel szerepelt a kiállítás, valamint a múzeum elektronikus médiában a szegedi rádióban (Rádió 88), a békéscsabai Rádió1-ben, a kecskeméti Gong Rádióban, az országos Petőfi és Kossuth Rádióban. A fizetett spotsugárzás mellett helyi tudósítással, PR interjúkkal és programajánlóval is megjelent a kampány időtartama alatt (2017 decemberétől 2018 februárjáig) az intézmény. A közterület kampány a fent említett főbb városokban jelen volt City Light plakáttal, valamint óriásplakáttal is. Ezt az outdoor jelenlétet erősítette a szegedi járműreklám kampány, valamint Szeged város egyéb frenkventált helyein történő vizuális spotsugárzás (kórház, szakrendelések, gyógyszertárak, bevásárló központ). A médiamegállapodásokat a lehető legsokoldalúbban igyekezett kihasználni az intézmény, a print megjelenések mellett online megjelenésekkel együtt jelen volt a Délmagyarország napilapban, valamint a delmagyar.hu oldalon, a Kecskeméti Lapok és Petőfi Népe hasábjain, valamint a helyi média online felületein: hiros.hu, baon.hu, keol.hu, valamint az országos terjesztésű kulturális magazinban a Fidelioban is megjelent a kiállítással. Erős online közösség alakult a kecskeméti Seuso-kiállítás Facebook oldalán, ahol fizetett hirdetésekkel is sikerült még több aktív felhasználót elérni a kiállítás hírével, és értékes tartalmakkal megismertetni őket. A Seuso-kiállításnak külön aloldalt hoztunk létre a múzeum megújult arculatú weboldalán, ahol online egyéni és csoportos bejelentkezésre is lehetősége volt a látogatóknak. A kiállítás hírével a város és a Cifrapalota neve és brandje is erősödött, mind a szakmai berkeken belül, és a látogatók között is.
Kecskemét polgármestere hangsúlyozta, hogy a Múzeum látogatottsága, elismertsége és a Cifrapalota a maga kulturális örökségével, méltó helyszínévé teszi a várost a Seuso-kincs dél-alföldi bemutatására. A kiállítás mellett, számos kísérőprogramot szervezett a múzeum, egyebek mellett csütörtökönként szakmai előadásokkal, filmvetítésekkel, Seuso-napokkal készült a látogatók számára.

A különleges értékű kincslelet mellett, a látogatók elé tárta a múzeum azt a szabadszállási aranydíszes üvegpoharat is, valamint a frissen feltárt leletek közül, pedig annak a hun nemzetségfőnek a torzított koponyás sírjából előkerült értékeket is kiállítottuk, aki nagy valószínűséggel valamelyik hun nagyfejedelemnek, akár Attilának a hadseregébe tartozhatott a 420-440-es években.

Kecskemét 650 – amit minden kecskemétiek látnia kell

A Kecskeméti Katona József Múzeum Kecskemét város ünnepi, 650. évében, a Kecskemét 650 címet viselő kiállításával is hozzájárult Kecskemét város hírnevének növeléséhez, a városmarketing fellendüléséhez.

A kiállítás, amit minden kecskemétinek látnia kell – jelent meg a sajtóközleményben a Kecskemét 650 címet viselő, 2018. december 6-án nyíló tárlat. A hiánypótló várostörténeti kiállítás a város elmúlt hat és fél évszázados történetét tárta a látogatók elé a modern technika és virtuális valóság segítségével.
Komplex grafikai arculatával - amely az egész tárlaton és a kommunikáción is végigvonul-, illeszkedett az intézmény magas szakmai színvonalat képviselő profiljához. A múzeum és a város imázsát építő, minden korosztály számára élvezhető várostörténeti kiállítás jött létre, amely nem csak a helyi lakosság számára adott életre szóló élményt. A tárlat egymás mellé állította a múltat és a jelent, megismertette a korábbi évszázadokat és lehetőséget adott az elmúlt évtizedekre való emlékezésre. Választ keresett arra, hogyan éltek, boldogultak, és alakították egyéni és közös sorsukat a hajdan volt kecskemétiek.  A formabontó tárlat feldolgozta a város históriájának közismert eseményei, elemei mellett a kevésbé ismert történeteket is. Az egységes, modern arculat éppúgy az ismeretszerzés szolgálatában állt, mint az élményt adó és magával ragadó látvány.
A múzeum kulturális missziójának egyik legfontosabb eleme volt, hogy a kecskeméti diákcsoportok számára, a belépés és a tárlatvezetés ingyenesen legyen hozzáférhető a kiállításokon. A múzeumpedagógiai foglalkozások szorosan kapcsolódtak egyes iskolai tantárgyakhoz, a Nemzeti Alaptantervhez és a helyi tantervhez, valamint hozzájárultak a kulcskompetenciák fejlesztéséhez.

Pezsgő kulturális élet – fókuszban a Cifrapalota

A szakma és közönségbarát kiállítások létrehozása mellett, az intézmény igyekezett pezsgő életet fenntartani a Cifrapalotában. A múzeumpedagógiai foglalkozásokkal szerették volna a fiatalságot a múzeumba járásra szoktatni, a kiállítás anyagait szórakoztatva-tanítva feldolgozni.
Nagy hangsúlyt fektettek arra a felnövekvő generációra, akikből később kultúrafogyasztó polgárok válhatnak. A város kulturális életében aktívan részt vesz az intézmény, a fesztiválokon képviselik a múzeumot, az aktuális kiállításokat, számos programnak helyet adnak, befogadnak eseményeket és szervezik is azokat. A cél, a szervezet-és működés, valamint egy olyan látogatói törzsközönség kialakítása, amely fogékony a múzeumi kultúra tudatos befogadására. A kommunikáció és imázsépítés egyik fókuszát azonban maga az épület jelentette: az elsők között említik a szecessziós stílusú épített örökséget, ha Kecskemétről van szó. Első számú turisztikai célpont a helyi és a külföldi turisták körében is.
Hangsúlyosabban pozícionálta magát a szecessziós épület, Kecskemét egyik építészeti ékköve, amely európai viszonylatban is egyedülálló – mindezt a modern turisztikai elvárásoknak is megfelelve, a korszerű kommunikációs eszközrendszerekkel megtámogatva.
A Kecskeméti Múzeum Cifarpalota kiállítóhelye a művészetbarát társasági élet színtereként, edukációs célzattal működő intézmény, amely tárlataival nem csak szervesen illeszkedik
a város és régiós élete köré, hanem szervezi is azt. A múzeum és Cifrapalota Facebook-oldalán 2018-tól kezdődően élesedett a közösségépítés, a párbeszéd, valamint a múzeum különböző profiljainak egyre színesebb megjelenítése.


Török Katalin