Baranyi István tervrajzai

Múzeumunk történeti gyűjteményében található Baranyi István építész több száz darabból álló tervrajz-hagyatéka, mely jól reprezentálja a kecskeméti polgári építészet 20. század közepére jellemző irányvonalait. Baranyi Kecskemét város mérnöki hivatalában műszaki rajzolóként , majd építési felügyelőként dolgozott, innen is vonult nyugdíjba, eközben magánzóként mint  építész, építési vállalkozó is működött.

Az 1920-1950 közötti munkássága főként lakóépületekre terjedt ki, de számos középületet is tervezett, bár utóbbiakból kevés valósult meg. Építészi stílusát főként a villanegyed neoeklektikus-szecessziós épületei reprezentálják, villaépületei láthatóak ma is az Ady Endre utcán és a Faragó Béla fasor környékén. Emellett ő tervezte az 1932-ban felépült bugaci neoromán jellegű plébániatemplomot is.  Érdekesség, hogy számos városrendezési-építészeti tervet készített Szappanos Jenő városi főmérnök tervei alapján, melyekből 1947-ben kiállítás is nyílt. A terveken az akkor még befejezetlen Rákóczi útnak, a Beretvás környékének vagy az Arany János utca építészeti képének egységesítésére, városiasabbá fogalmazására tett kísérletet, ám egyik sem valósult meg az általa tervezett módon.

Bezsenyi Ádám