Dr. Váry István - Egy lokálpatrióta ügyvéd

Egy lokálpatrióta ügyvéd, Dr. Váry István hagyatéka a Kecskeméti Katona József Múzeumban

Dr. Váry István jelentős szereplője volt Kecskemét kulturális életének a 20. század elején, „kultúrjogászként” egyszerre volt ügyvéd, tanár, újságíró, helytörténész és irodalmár. 1887-ben született a hírös városban régi iparoscsalád sarjaként, édesapja szíjgyártó mester volt, dédapja csizmadia.  Kecskeméten járt a református gimnáziumba majd jogakadémiára, ahol tevékenyen részt vett a jogászifjúság életében, pályaműveivel ösztöndíjakat nyert, már ekkor megkezdte újságíró tevékenységét, számos cikke, tárcája jelent meg a helyi újságokban. Íróként is debütált, számos verset írt, melyek Rózsa is, tüske is címmel kötetben is megjelentek, sőt Nápoly rózsája című színművét még a kecskeméti színház is játszotta. 1913-ban tett ügyvédi vizsgát, ekkortól ennek a hivatásnak élt nyugdíjazásáig.  Az első világháború küzdelmeiben tartalékosként nem vett részt, a tanácsköztársaság idején kis mértékben részt vett a direktórium működésében, feltehetően emiatt tartóztatta le a megszálló román haderő, de a városi hatóság közbelépésére visszanyerte szabadságát. A két világháború között politikai és kulturális pályája egyre feljebb ívelt, a városi törvényhatósági bizottság tagja lett, számos alkalommal felszólalt a városi közgyűlésen, a Katona József Társaságnak is taggá választotta, helytörténeti cikkei jelentek meg a Kecskeméti Lapokban, sőt 1941-ben Mathiász Jánosról írt könyvét is kiadták. A szovjet megszállás után 1945-ben népbírósági eljárás indult ellene a háborús évek alatti ügyvédi kamarai és közgyűlési tevékenysége miatt, eközben ügyvédként nem praktizálhatott, ezért jogtanárként dolgozott. Az eljárás több részletben 1949-ig húzódott, végül többek között Tóth László korábbi polgármester is kiállt mellette és az eljárást megszüntették. Váry István ezután visszatért a közéletbe, főként helytörténeti tárgyú cikkei a Bács-Kiskun Megyei Népújságban jelentek meg, tollából könyv született Katona Zsigmondról is, mely halála évében jelent meg. 1966-ban Kecskemét megbecsült irodalmáraként és helytörténészeként hunyt el.

Váry István jelentős méretű helytörténeti gyűjteményének egy része még életében a Katona József Múzeumba került, mondhatni ez alapozta meg a történeti gyűjtemény történeti dokumentációs anyagát. Hagyatékának nagyobb része halála után került a múzeumba, mely több ezres darabszámával szinte a legjelentősebb állománya dokumentációs gyűjteményünknek. Jelentős része az anyagnak a 20. eleji Kecskemét társadalmi életébe nyújt betekintést, kisnyomtatványok, szórólapok, meghívók formájában, szerencsénkre Váry István élete folyamán megőrizte ezen kordokumentumokat, melyek így fennmaradtak. Személyes írói munkásságának kéziratai, valamint helytörténészi anyaggyűjtésének eredménye is hagyatékának része, csakúgy, mint ügyvédi működése közben képződött iratállománya. Egyedülálló része hagyatékának a kecskeméti csizmadia céh 18-19. századi iratanyaga, melyet ő maga is örökölt, ugyanis dédapja a csizmadia céh egyik mestere volt. Váry István mind helytörténészi munkája, mind gazdag hagyatéka örvén is méltán érdemel helyet a kecskemétiek emlékezetében.

Bezsenyi Ádám