Ezen a napon, 79. június 23-án hunyt el Rómában Vespasianus római császár.

Vespasianus 9-ben született alacsony származású családban. Neki és testvérének sikerült elsőként komolyabb katonai és politikai pályafutást befutniuk a családból. Egyszerű katonaként kezdte és az évtizedek alatt igen komoly rangot ért el a római hadseregben. A csúcsra Nero császársága idején került, amikor kinevezték Judea provincia helytartójának. Ez a tartomány jelenleg a mai Izrael területén fekszik. A területen éppen egy nagy felkelés tört ki és Vespasianus legfőbb feladata az volt, hogy a zendülést letörje, valamint újra békét hozzon. 68-ban azonban, miközben Jeruzsálem városát ostromolta, összeesküvést szőttek Nero császár ellen, aki felismervén kilátástalan helyzetét, öngyilkosságot követett el.

Ezt követően szörnyű polgárháború tört ki a Római Birodalomban. 69-ben Vespasianus katonáinak támogatásával került hatalomra és igyekezett a birodalmát konszolidálni a belháborút követően. Kortársai sikeres hadvezérként emlékeznek meg róla, aki szigorú, bár igazságos uralkodó hírében állt. Egyik legmaradandóbb műve a Colosseum felépítése, amely napjainkban is Róma legfontosabb és leglátványosabb ókori épülete, amely a római nagyság legfontosabb szimbóluma.
Vespasianus 79. június 23-án halt meg. Suetonius római történetíró szerint betegsége idején azt mondat, hogy: "Ó jaj, azt hiszem, isten lesz belőlem."

Az érem
A most bemutatott érem a kecskeméti múzeum numizmatikai gyűjteményét gyarapítja. Vespasianus császár ezüst denariusa, Szentkirály határából került elő, fémkeresős kutatás során. A denarius, a rómaiak ezüst aprópénze, 77-ben vagy 78-ban készülhetett Róma városának verdéjében. Előlapján az öregedő császár realisztikus ábrázolás látható, balra néző fején babérkoszorú van. A köriratban az uralkodói titulatúrája olvasható. Hátlapján Ceres istennő szerepel, aki a mezőgazdaság, termékenység és bőség istennője volt. Jobb kezében mákvirágot és gabonakalászokat tart, bal kezével pedig jogarán támaszkodik. 

Arra a kérdésre, hogy miként kerülhetett Szentkirály területére ez a numizmatikai különlegesség, több válasz lehetséges. Egyrészt a rómaiak kereskedtek a Duna-Tisza közének barbár népeivel. Másrészt van arról írott forrásunk, hogy a szarmata-szkíta népek több esetben átkeltek a Dunántúlra, ahol fosztogatták Pannonia provincia különböző településeit. Az is elképzelhető, hogy egy ilyen portya során kerülhetett a mai Bács-Kiskun vármegye területére a denarius.

Magdus Tamás