Jókai bicentenárium

Ma 200 éve született Magyarország közismert írófejedelme, akiről még életében kapta nevét a Jókai utca. 1893-ban Jókai Mór (1825–1904) ötvenéves írói jubileumát országszerte ünnepelték, az általa is megénekelt „puszták metropolisa” – egykori iskolavárosa sem akart kimaradni az eseményekből. Tanulóévei alatt Jókai a megemlékezések idején még álló Gyenes-házban élt, első regényét is itt kezdte írni, ezért az ünnepségek fókuszpontjába került, mint a „nemzet temploma”:

„e kegyeletes hálából kiváló részt követel magának Kecskemét, mert e népeket melegítő, országokat bevilágító fénysugár legelőször innen áradt szét; e ház növelte meg annak 50 év óta égő szövétnekét. E büszke öröm és kegyeletes hála sugallta városunk törvényhatóságának, hogy azt az utcát, melyben a nagy költő egykori lakó-háza áll, a mai naptól, a mai ünnepélyes perctől kezdve Jókai-útcának nevezze el” (…) Legyen ennek örök bizonysága az emléktábla. Lebegjen Isten áldása minden időkben e házon és annak lakóin. Tartsa meg a magyarok istene még hosszú éveken át e hazának Jókai Mórt!”

1894. január 6-án, Dr. Kovács Pál jogakadémiai igazgató fenti gondolatainak megosztása után avatták fel a házon elhelyezett egyszerű emléktáblát, melyet Pataky Imre rajztanár tervezett és a Muth testvérek kőfaragó cége készített el fehér márványból. Az emléktábla csupán 10 évig díszítette a házat. Végzetszerű egybeesés, hogy az épületet pont abban az évben bontották el, mikor Jókai is meghalt: 1904-ben. Vágó László városi főerdész új házat építtetett, és az emléktáblát egy újabb, nagyobb, látványosabb táblával cseréltette le. Az eredeti kőlap is fennmaradt, ma a múzeum gyűjteményében található.