Karácsony a képzőművészetben

A Kecskeméti Katona József Múzeum ingyenes művészettörténeti előadásai külső helyszíneken (pl. iskolák, nyugdíjasklubok, könyvtárak, munkahelyek, egyházi közösségi terek, templomok, galériák) 2025 december 1–19. között.

Előadó: ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, képzőművészeti osztályvezető (Kecskeméti Katona József Múzeum)

Jelentkezés, egyeztetés: a helyszínek, intézmények, közösségek e-mailben (gyergyadesz@gmail.com) és telefonon (70/799-8856) jelentkezhetnek.

Jelentkezési határidő: december 5.

A karácsonyi ünnepek méltó művészettörténeti – egyben lelki – előkészítéseként az előadás természetesen mindig igazodik az adott korosztályhoz, s olyan ismereteket kíván átadni a múzeumi szakember segítségével, melyek napjainkban már (?) nem részei az általános műveltségnek. Az előadás megtartásához csupán laptopra (PowerPoint és VLC media player használata) és projektorra, illetve egy viszonylag sötét teremre van szükség. Az előadás hossza az igényektől és a lehetőségektől függően 45–120 perc.

***

A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan Jézus születése az egyik leggyakrabban ábrázolt jelenet a keresztény művészetben, így az idők során újabb és újabb motívumokkal gazdagodott. Az elsődleges írott forrás a Biblia és az apokrifek, azonban az előbbi meglehetősen szűkszavúan tárgyalja Jézus gyermekségének történetét. Lukács evangéliuma írja le a legrészletesebben, bár magáról a születésről mindössze két mondat szól: „Otttartózkodásuk ideje alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta, és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.” (Lukács 2,6–7) Ikonográfiai szempontból a számunkra legérdekesebb feldolgozások a késő középkori Alpokon-túli festészet részeiként keletkeztek (pl. Robert Campin, Hugo van der Goes, Gerard David, Matthias Grünewald), éppen ezért elsősorban e korszak és terület alkotásaira fogunk koncentrálni. Az Assisi Szent Ferenc utáni évszázadokban a teológiai, dogmatikai jelleg helyett a hangsúly egyre inkább az átélhetőségre került, a devotio moderna, az új típusú vallásosság igényeinek megfelelően a téma misztikus megközelítése, érzelmekben gazdag ábrázolása formálta az alkotásokat. Nem meglepő tehát, hogy a Születés-képek talán legismertebb változatát is a spirituális misztika egyik legfontosabb szerzőjének, Svédországi Szent Brigittának a látomása inspirálta: „… hirtelen, egyetlen pillanat alatt hozta világra fiát, akiből elmondhatatlan fényesség áradt, ami a Naphoz sem hasonlítható, nemhogy a gyertyához, amivel József világított. Az isteni fény teljességgel elnyomta a gyertyavilágot. […] Azonnal megláttam a dicső gyermeket, aki ruhátlanul és fénylően ott feküdt a földön. Teste teljesen makulátlan volt. Hallottam az angyalok bájos énekét is. Amikor a Szűz érezte, hogy már megszületett a gyermek, lehajtotta fejét, imára kulcsolta kezét és nagy áhítattal imádta fiát.”