20–25 | Kelecsényi Csilla textil- és képzőművész elmúlt 25 évben készült alkotásai

 
megnyitó: 2025. március 29. 15 óra

megtekinthető: 2025. május 25-ig, keddtől vasárnapig 10–17 óra között


Prof. Dr. Kelecsényi Csilla DLA Ferenczy Noémi-díjas textil- és képzőművész a Magyar Iparművészeti Főiskolán (a mai MOME, Moholy Nagy Művészeti Egyetem) végzett gobelintervező szakon. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 1986 óta vesz részt a művészeti oktatásban, jelenleg az Óbudai Egyetem professzora.

„A textilművészet és a képzőművészet határterületei foglalkoztatnak. Művészetemben a fordulópontot a londoni Goldsmith’s College-ban elvégzett mesterképző jelentette. Új technikákat ismerhettem meg a kézzel merített papír, valamint a kézi és gépi hímzés területén, és elmélyülhettem a teoretikus kutatásban is. A technikai tudás lehetőséget adott gondolataim új módon való kifejezésére. Londonban fedeztem fel, hogy az utcán eldobott, értelmetlennek tartott tárgyakból, papírokból, szövetdarabokból új minőségű művek születhetnek. Ez a felismerés vezetett a mára már újrahasznosításnak nevezett filozófiához. Hímzéseket és hímzett-varrott kollázsokat kezdtem készíteni egyéni technikával, mely a szabadon alkalmazott gépi varráshoz vezetett. Úgy tologatom a textilt a varrógéptű alatt, mintha rajzolnék, festenék.

A Cifrapalotában kiállított műveim három csoportba foglalhatók. I. Hímzések, hímzett, varrott kollázsok, köztük a családi emlékek felkutatása inspirálta Magunkkal hurcolt emlékképeink. II. Asszamblázsok, kollázsok, köztük a Szegénység és rózsák sorozat, melyet Szent Erzsébet legendája inspirált, de nem önmagában a kenyércsoda, hanem a szemét, a jelentéktelen dolgok, a szegénység relikviái, és a gyönyörű virág, a rózsa, a kegyelem szembeállítása. III. Festmények, elsősorban akvarellel dokumentált önportrék, melyeknél saját személyiségem pszichológiai vizsgálatát vettem górcső alá. Fontosnak éreztem, hogy nemcsak önmagam lelki mélyére ássak, hanem ezzel együtt a teremtett természetet, a makro és mikro világot – mint Londonban az utcai hulladékot – is felfedezzem. 2022-től készített természet ihlette képeimet akrillal festettem.

A három kategória nem választható teljesen külön egymástól, mert egyikből következik a másik, egymásba is fonódnak, ami nem jelenti azt, hogy az egyik befejeződött és a másikkal folytatódik. Oda-vissza hatnak: ami összeköti őket az a hit, a szakralitás, a régi családi emlékek és a kortárs szemlélet. Az összefonódás nemcsak a műveimben jelentkezik, hanem én magam is folyamatosan kötődöm Kecskeméthez, a városhoz, hiszen utóbbi műveim jelentős részét a Kecskeméti Alkotóházban készítettem.”

A kiállítás kurátorai: Kelecsényi Csilla és ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, képzőművészeti osztályvezető