Kiegyezés

1867-ben, ezen a napon, kötötték meg az osztrák-magyar kiegyezést. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követően a Magyar Királyságot Ausztria félgyarmati státuszba helyezte, amelynek köszönhetően a magyar közéletben igen komoly ellenállás alakult ki. Az 1865-ös választásokat követően Deák Ferenc „a haza bölcse” vezetésével tárgyalódelegáció indult Bécsbe, ahol az uralkodóval, Ferenc Józseffel 1867. február 17-én megszületett a kiegyezés.  

Ez a politikai kompromisszum visszaadta a Magyarország számára az önállóságot, leszámítva a közös hadügyet és külügyet. Emellett az országunk saját országgyűlést tarthatott, saját miniszterelnöke és kormánya lehetett. A kiegyezés utáni első miniszterelnök gróf Andrássy Gyula lett.

A kiegyezést egy stabil békés időszak követte, amely magával hozta a dinamikus gazdasági fejlődést, amely az I. világháborúig tartott. Ezen időszak alatt, amelyet dualizmusnak nevezünk, az ország több település fejlődött, köztük Kecskemét is. Így alakulhatott ki például a belváros műemléki jelentőségű területe is. 

Magdus Tamás, történész