Pünkösd anno Kecskeméten, 1933.

„A hirös város, az Alföld csillaga belevilágít az éjszaka sötétjébe és a nagyharang méltóságos szaván a világnak szólt az életakarat hittevése.“

1933. június 4-én ezekkel a gondolatokkal szólt példabeszédében dr. Koudela Géza, esztergomi egyházmegyés pap –1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszának zeneszerzője – a Kecskeméten összegyűlt 12 ezer ember lelkéhez.

Ezen a napon országosan meghirdetett nagyszabású központi pünkösdi ünnepet tartottak városunkban, amelyet a Nagytemplom előtt celebrált ünnepi szentmise, sétahangversenyek, szikrai borok kóstolója, és szabadtéri játékok kísértek.  

12 ezer ember érkezett az ország minden pontjából Kecskemétre, ennek az eseménynek volt egyik kezdő "attrakciója" a babakocsikorzó, amelyről a Kecskeméti Közlöny tudósított, Irányi István pedig lefotózta az utókornak ezt a lélekemelő rendezvényt:
„Negyed 12 órakor tündéri babakocsikorzó indult el. Pompás színtenger, úszó virágfolyam volt a felvonulás. Legkedvesebb volt a «Süt a !nap» csacsifogata a sok édes aprósággal. De nagyon tetszett mindenkinek, a kocsik, az öklömnyi legénykék kezükben a táblával: «Kecskemét a gyermek és gyümölcs városa.» A menetet, amelyet a vendégek elragadtatva szemléltek, magyar- és huszárruhás gyermekcsapat zárta.”
A gyermekek szerepet kaptak a Szent Ferenc tiszteletére megrendezett eseményen, amikor is százötven fehér ruhás gyermek százötven fehér galambot engedett fel a kecskeméti égboltra.
A műsort egy 200 főből álló «Regnum Marianum» élőkép zárta.

KKJM Történeti gyűjtemény, Irányi István hagyatéka.

Hajagos Csaba
osztályvezető-történész, főmuzeológus