Üzen a múlt…. A képeslapgyűjtemény bemutatása

Intézményünk történeti dokumentációs gyűjteményének különleges darabjai a képeslapok. A városképeket ábrázoló darabok vizuális és írott kordokumentumok is lehetnek egyben, de mindenképp olyan képi források, amelyek tökéletes lenyomatát adják a kornak, melyben készültek. Nem ritkán a képeslapra óhatatlanul az utca embere is rákerült, még színesebbé téve az adott korról ábrázolt képet. A képes levelezőlapok virágkora a XX. század eleje ekkor soha nem látott mennyiségben és minőségben váltják fel az addigi egyszerű levelezőlapokat, és egész a XXI. század kezdetéig kitapintható a jelenlétük.

Gyűjteményünk legnagyobb számban Kecskemétet ábrázoló lapokkal büszkélkedhet, ez a megközelítően 1100 darab a legmeghatározóbb egység, de jelentős a kb. 500 darabos, Bács-Kiskun megyei településeket megörökítő anyag is. Az előzőekhez képest szerényebb mennyiségben, de őriz a gyűjtemény más magyar és külföldi városokat ábrázoló, I. világháborús képeslapokat és alkalmi üdvözlőlapokat is.

A XIX. század végén, XX. század első felében készült képeslapok még nagyobbrészt helyi könyv- és papírkereskedők által kisebb számban gyártott és forgalmazott darabok, de már megjelentek nagyobb kiadók, mint a Vasúti Levelezőlapárusító Budapestről. Az 1930-as évekre nagyobb pesti cégek monopolizálták a képes levelezőlap gyártást, a helyi kiadások eltűntek. Az államszocializmusban pedig már csak a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata által kiadott, meglehetősen uniformizált lapok váltak általánossá. 1990-től ismét megjelentek a kisebb példányszámú helyi kiadások.

A Kecskemétet ábrázoló legkorábbi képeslapok legnagyobb részt 1905-1920 közöttiek, itt már színezett fotók is feltűnnek. Nagyszerűen dokumentálják a város századfordulós fellendülését, a frissen kialakított főteret, a nagyvárosias Rákóczi út épületeit. E képeslapok különleges értékét adják, hogy számos mára már elpusztult vagy a felismerhetetlenségig átalakított épületet, utcaképet mutatnak meg eredeti formájukban. Ezek közé tartozik a két katolikus bérház épülete a főtéren vagy az egykori Beretvás szálló a Nagykőrösi utca torkolatával.

Jelentős mennyiségben fellelhetőek a gyűjteményben a XX. század második felében készült képeslapok is. Főleg az 1960-as 1970-es évek szocialista városépítő/városátalakító tevékenységét érhetjük tetten rajtuk, a megyeszékhellyé vált Kecskemét modern épületei is tendenciózusan feltűnnek ezeken a lapokon.

Különleges egységet alkotnak még az 1911-es kecskeméti nagy földrengés pusztítását ábrázoló képeslapok is. E lapok szinte képriportszerűen mutatják be a katasztrófát, egyfajta tudósításként hírét vitték ezen eseménynek az ország minden szegletébe.

Szintén érdeklődésre tarthatnak számot a bugaci pásztorkodást bemutató képeslapok. A gyűjtemény rendezésénél az 1945 előtti Nagy-Kecskemét területét vettük alapul, ekkor még Bugac puszta is szervesen a városhoz tartozott, annak fontos turisztikai attrakciójaként tekintettek rá országszerte.

Kisebb számban találhatók még nyomdatechnikailag bravúros darabok, például dombornyomással készültek. Valamint olyan várostörténeti kuriózumnak számító képeslapok, amelyeken egy-egy épület tervezési szakaszában elkészült látványtervet ábrázolnak.
 

Bezsenyi Ádám