„A hadi legkeményebb szolgálatokban, az ellenséggel szemközt” Szappanos István, 48’-as nemzetőr vallomásai

Szappanos István régi kecskeméti családba 1818-ban született. 1841-ben végezte el a kecskeméti jogakadémiát, majd a városban praktizált ügyvédként. Előbb városi aljegyzőnek, 1848-ban tanácsnoknak választották.

Az első nemzetőrökkel vonult a Délvidékre, több levele is fennmaradt ebből az időszakból, melyeket leendő feleségének és anyósának, Ferenczy Klárának és Balásfalvi Kiss Judit asszonynak írt a hadjáratból, hol „a’ hadi legkeményebb szolgálatokban, az ellenséggel szemközt” állt helyt. Augusztus elején hazatért a kecskeméti kontingenssel, később komolyabb harci tevékenységben nem vett részt, 1849-ben össze is házasodtak kedvesével.

A kiegyezés után városi tanácsnok, majd országgyűlési képviselő is lett a függetlenségi párt színeiben, 48-as pártállását 1917-es haláláig megtartotta. Ebben az évben kapott egy sürgönyt Ferenczy Idától, amelyben köszöntötte őt, mint „Magyarország legifjabb udvari tanácsosát.” Szappanos István ekkor 99 éves volt, 10 nappal élte túl Ferenczy Ida üdvözletét.