1898-ban Kecskemét város közgyűlése határozatot hozott a városi múzeum és könyvtár létrehozásáról. A városi múzeum gyűjteménye a városháza épületében kapott helyet, és dr. Szilády Károly főlevéltárnokot bízták meg az új intézmények ügyeinek intézésével. A múzeumban ekkor régészeti, néprajzi, majd 1904-től kezdve képzőművészeti gyűjtemény is volt. A múzeum 1923-ban költözött a két oldalszárnnyal kibővített nyári kaszinóba. Az 1875 táján épült nyári kaszinót László Károly tervezte. A múzeum kapuja 1924-ben nyílt meg a nagyközönség előtt.
A magyar drámairodalom kecskeméti születésű nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézmény központi épületében jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is.
A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza. A történeti gyűjteményben főként 19–20. századi dokumentumok, fotók és tárgyi emlékek találhatók.
