Az őszirózsás forradalom kecskeméti emlékezete

Az I. világháború elvesztése 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását és az első Magyar Köztársaság (Magyar Népköztársaság) megalakulását eredményezte. A forradalmi események a fővárosban a háborús rezsim megdöntését, intézményeinek elfoglalását jelentették, amellyel politikai változásokat értek el. Vidéken is hasonló eseménynek játszódtak le több-kevesebb véráldozattal, mivel frontról hazatérő sokat szenvedett katonaság és a hátországban nélkülöző lakosság robbanásveszélyes gyúelegyet alkotott, ami gyakran be is lobbant.

Akárcsak Kecskeméten, itt október 31-én a budapesti forradalom hírére Sándor István polgármester hirdetményt adott ki a történtekről és igyekezett csillapítani a lakosságot: „A fenti hivatalos hírekből kitetszőleg tehát végre hazánknak olyan kormánya van, amely úgy a népnek benne összpontosuló bizalmánál, mint az azt alkotó férfiúk képességeinél fogva cselekedni tud, felkérem tehát a város lakosságát, hogy az átélt izgalmakat küzdje le tanúsítson nyugalmat”. Ennek külön nyomatékot adott, hogy a helyben állomásozó 38-as ezred póthadteste díszfelvonulást rendezett aznap délután. November 1-én a polgármester javaslatára népgyűlést rendeztek a főtéren, ahol a szónokok igyekeztek az államigazgatás és a hivatalok elleni erőszakos fellépést megakadályozni, ám az mégis bekövetkezett. Már a gyűlés alatt megtámadták a kevés számú és rosszul felfegyverzett rendőrséget, berontottak a Városházán lévő rendőrőrsre és kiszabadították a fogvatartottakat. Ezen felbuzdulva a tömeg a Rákóczi utcára ment a törvényszék épületéhez és oda is betört a foglyok kiszabadítását követelve. Dr. Gyalókay Sándor királyi ügyész a behatolók elé állva ezt megtagadta, mondván hogy csak elítélt köztörvényes bűnözőket tartanak fogva, akiket elengedni nem szabad, mire agyonlőtték, a hivatalt feldúlták. A tömeg indulata ezek után Szőke Gyula közélelmezési tiszt ellen irányult, akinek lakását teljesen kifosztották. E „sikertől” – és feltehetően a korábban is bőven felhasznált alkoholtól – megittasodva vagyonos személyek lakásainak fosztogatásával folytatódott a tüntetés, még a Schiffer cipőgyárba is betörtek; az egyik legfontosabb hiánycikk ugyanis épp a lábbeli volt. Végül a katonaság helybeli hadtestének karhatalmi alakulatai ijesztettek rá oly mértékben a tömegre, hogy az délután feloszlott, romokat hagyva maga után. Másnap polgárőrség alakításával vette elejét Sándor István a további zavargásoknak, helytállása, irányítása nélkül valószínűleg anyagiakban és emberéletben is nagyobb kár esett volna a felbolydult városban.

Bezsenyi Ádám