„Csak Kecskemét példáját kell utánozni” – Konferencia Kecskemét szecessziós építészetről és díszítményeiről

A Konferencia a Szecessziós Magazin, a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szervezésében kerül megrendezésre.

Kezdés: 2024. február 24. 14:30
Helyszín: Cifrapalota, Pávás terem

Program:

A konferenciát köszönti: Prof. Dr. Sztachó-Pekáry István, Kecskemét MJV alpolgármestere és Wachsler Tamás, a Magyar Kultúráért Alapítvány fb. tagja és a Steindl Imre Program vezetője

Közreműködik: Szabó Kocsis Zsuzsa népdalénekes, muzeológus és Vadas László népzenész, zenetanár

ELŐADÁSOK:

15.00–15.30
ifj. Gyergyádesz László művészettörténész: A Városháza és a Cifrapalota külső díszítéséről, különös tekintettel a Zsolnay-gyárban készült épületkerámiákra

15.30–16.00
Sümegi György művészettörténész: Építészeti és képzőművészeti példa: Kada Elek Kecskemétje

16.00–16.30
Somogyi Botond építészmérnök: Zaboreczky Ferenc (1857–1935) építőmester életútja, tevékenysége és szerepe a Kecskemét város századfordulós fejlesztésében

16.30–17.00
Székely Gábor történész, művészettörténész: A kecskeméti református Újkollégium dekorációs programja

17.00–17.30
Simon Magdolna művészettörténész: A szecesszió szellemében

17.30–18.00
Bálint Imre informatikus: Az örök Változatosság


Kecskeméten az urbanizáció nem a kiegyezés utáni általános konjunktúra idején, hanem a millennium és az azt követő években teljesedett ki, így a városképet sem elsődlegesen a historizmus, hanem a századfordulós-szecessziós építészeti irányzatok határozták meg. Kecskemét több szempontból is különleges főtéri építészeti együttese – természetesen az azon kívül eső alkotásokról, így többek között a művésztelepről sem elfeledkezve – ennek köszönhetően a Trianon utáni Magyarországon egyedülállónak számít, mivel legközelebbi rokonai (pl. Szabadka, Marosvásárhely, Nagyvárad) ma már határainkon túl találhatóak. A magyar szecessziós építészet ilyen léptékű városképformáló hatása még az említett városok között is unikumnak tekinthető. Kada Elek polgármester egy évvel a halála előtt így foglalta össze a változásokat: „Kecskemét ősi város építkezése már nem felelt meg a mai kor ízlésének és az emelkedő forgalomnak, minek következtében új városszabályozási terv készült és ez alapon régi városrészekben új utczák nyittattak és a szabályozással a központi piacztér is nagymérvben bővíttetett. Ez a nagyobb arányú szabályozás maga után vonta azt, hogy újabb monumentális jellegű épületek keletkeztek, mely építkezéseknél a hatóság nagy súlyt helyezett arra, hogy azokban a magyar építő művészet legújabb irányai jellegzetes kifejezést nyerjenek; mely iránynak legelső képviselője Lechner Ödön, a ki munkáját Kecskeméten az új városháza építésével kezdte meg…” (Az újra épülő Kecskemét. In: Vasárnapi Újság, LIX, 1912/27. p. 540.). S egy napjainkból származó idézet a város művészettörténeti, építészettörténeti jelentőségéről a konferenciára is vonatkoztatva: „Kecskeméthez kötődik a magyarországi szecessziós építészet felfedezése, még akkor is, ha akkoriban, amikor ez történt (az 1970-es és ’80-as években) a város szürke volt, rejtette a kincseit, és csak a kutató szem fedezhette fel a csodáit. Az akkori fiatal művészettörténészeknek nagy élményeket nyújtott a város és maga az országszerte meginduló szecessziósépítészet-kutatás. […] A szecessziós építészet »felfedezésének« kora után élmény volt nyomon követni az újabb és újabb generációk kutatásai során előkerült és publikált, egyre gazdagodó műtárgy- és forrásanyagot, az újabb és újabb szempontok, illetve teóriák megjelenését a szecesszió meghatározása és különféle változatainak (így a »magyar« szecesszió) leírása terén, részt venni az ezek körüli – ugyan nagyon ritka – szakmai vitákban. (Keserü Katalin: ifj. Gyergyádesz László: Kecskemét szecessziós építészete. I. Modern és magyaros. In: Magyar Iparművészet 2020/2. pp. 42–43.)

Rövid, interneten is megtekinthető összefoglaló Kecskemét szecessziós főteréről, a legújabb kutatások eredményeit is tartalmazva: https://hiros.hu/wp-content/uploads/2022/11/HH2021-01_sc.pdf