GRABÓKA – Kincsek Grabowieczky Leon játékműhelyéből

A szecesszió világnapja alkalmából június 10-én megnyitjuk időszaki kiállításunkat „Grabóka – Szecessziós kincsek Grabowieczky Leon játékműhelyéből” címmel a Szórakaténusz Játékmúzeumban és Műhelyben.Az egész napos esemény programjai a felújított kecskeméti Városháza megnyitó ünnepségsorozatához kapcsolódnak, egyaránt nyújtva kulturális kikapcsolódást felnőtteknek és gyerekeknek is.

2023. 06.10. Kiállítás megnyitása

10:00-16:00 GRABÓKA – Szecessziós kincsek Grabowieczky Leon játékműhelyéből

Játékterveire a magyaros virágmotívumokkal díszített, túlburjánzó szecessziós vonalvezetés volt a jellemző, mely a figurák formáján és festésén is megjelent. A gazdag hagyatékot a Szórakaténusz gyűjteménye őrzi. Az időszaki tárlat keretében eddig nem látható, gyönyörű szecessziós mintákkal díszített rajzaiból, játékterveiből tekinthető meg válogatás.

Szeretettel hívjuk az érdeklődőket az időszaki kiállításhoz kapcsolódó szakmai előadásunkra is:

15:00 Egy pöttynyi szecesszió - Pöttyemberke és társai

Hogyan élednek újjá a vitrinben és a tervrajzokon lévő játékok?  Beszámoló a Grabóka-játékok restaurálásának és feldolgozásának tapasztalatairól.

Előadó: Kelle Antal és Majercsik Krisztina

A kiállítás megtekinthető június 10-től július 10-ig.

A Grabóka napi bővebb programjainkról részletes információkat a Szórakaténusz facebook oldalain az események fülben találhatnak.

Facebook: https://www.facebook.com/kkjmszorakatenusz/

Időpont: 2023.06.10 – 07.10.

A rendezvényen jelen lehet a sajtó, kép és hangfelvételek készülhetnek, melyeket a különböző online és offline felületeinken felhasználhatunk.

Információk:

Telefon: 76/481-469

E-mail: muzeumesmuhely@szorakatenusz.hu

Helyszín:
Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, 6000 Kecskemét, Gáspár András krt. 11.

Grabowieczky Leon és a Grabóka játékok születése

Grabowieczky Leon élete is követte a magyar történelem fordulópontjait. Budapesten született 1881. február 16-án. Lengyel hercegi származású édesapja Budapestre kerülve itt vett feleségül egy erdélyi magyar lányt, Bod Gizellát. Édesanyja tüdőbetegsége miatt fiatalon meghalt, ezért Grabowieczky Leont az erdélyi nagymama nevelte, és Zilahon végezte el az iskoláit.

Majd visszatért Budapestre, ahol 1899-1903 között az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző növendéke volt. Rajztanári pályáját a Szamosújvári Állami Gimnáziumban kezdte meg. Naplójából kiderül, hogy a háború éveiben jótékonysági tevékenységével támogatta a Vöröskeresztet és a hadiárvákat. A háború szenvedései is arra ösztökélték, hogy a gyerekek számára egy mesebeli világot teremtsen. Ez a szándék mutatkozik meg játéktervező fantáziáján is. Első játékait Szamosújváron készítette. Ezek jellegzetessége volt a tűheggyel pontozott kontúrvonal, mely a szecessziós indák és motívumok rajzolatát kiemelve határolta a színeket. Így készült első Pöttyemberkéje is. A pirosra és zöldre festett ruháját a tűpontokkal kirajzolt ezüst ornamentika díszíti. A profilban ábrázolt figura enyhén domborított finom plasztikájú, karjai vállnál és könyöknél, lábai csípőnél, térdnél kis szöggel egymáshoz rögzítettek, mely mozgathatóvá teszi a játékot. Hasonló kivitelben készített állatfigurákat is, csibét, kakast, cicát, kutyát.

1919-ben családjával Budapestre menekült, és a Szent László Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanára lett 1938-ig. Nyugdíjba vonulásával játékműhelye is megszűnt. 1968-ban hunyt el Budapesten.

A kőbányai gimnáziumban alakította ki műhelyét Bod László iparművész segítségével és diákjait is bevonta a játékkészítésbe. Játékairól vonalas és festett terveket készített, majd ezek alapján karton és fémlemez sablonokat. Figurái talpba állíthatóak voltak, de készültek kerekeken gurulós változatok is. A keményebb bükkfából síkfigurákat készített. Tovább fejlesztette a testrészek rögzítését. A fémszegecsek alá egy kis alátét korongot helyezésével a súrlódás nem koptatta a fa testrészt és a mozgatása is könnyebb volt. Játékai 1921-ben törvényes védjegyet kaptak, és iparművészeti boltokban árulták őket, valamint iparművészeti kiállításokon mutatták be. Azonban játékai nem voltak alkalmasak a sokszorosításra, ezért megmaradtak egyedi kézzel készített tárgyaknak.

Játékos fantáziájából született a kecskén lovagló Pöttyemberke, a hollón repülő Csöppke Matyi, vagy a sarki hófajd húzta szánon ülő Hóki Móka. Mesevilágában a flóra és fauna egyenrangú az emberrel, harmóniában élnek egymással. Antropomorfizált figurái meseszereplőkké lépnek elő, mint a Tudós nyúl és társai. Magával ragadó az organikus naivitás, mely bekapcsolja a játékos elmét és szabad szárnyalást ad a fantáziának. A századforduló szecessziójához képest ez már egyfajta menekülés a világ borzalmai elől egy biztonságot nyújtó belső világba.

1930 körül grafikai munkássága kiegészült könyvillusztrációkkal, reklámgrafikák, plakátok és díszoklevelek tervezésével. Rajzain, játéktervein megjelenő stilizált virág és növény motívumai a túlburjánzó életigenlő játékkedvet fejezik ki. Magyaros stílusa a népművészet motívumtárából merít, melyet tovább stilizál és a szecesszió letisztultabb, pasztell árnyalatokban gazdag mesevilágát teremti meg.