„Kecskemét is kiállítja…” – zászlók a város múltjából

A zászlók használatának kezdete a történelem homályába vész, ám népszerűségük töretlen volt még a 20. században is. Polgári felhasználását tekintve szinte minden szervezetnek, mozgalomnak, egyesületnek, szövetségnek volt saját zászlója, mely jelképezte létezését, sőt reklámozta azt, posztmodern fogalommal élve ezzel a logóval segítették a szervezet marketingkommunikációját.  Egykor mind az állami, mind a polgári zászlók éppen ezért szinte mindig magas minőségű iparosmunkát jelentettek, művészi szövéssel és hímzéssel készültek. Rajtuk általában az egyesület jelvénye, emellett a szervezet vagy szervezeti egység működési helyének, városának címere is szerepelt. Magyarországon a 20. század első felében is virágzott a zászlókultúra, civil felhasználását tekintve az iskoláktól kezdve a dalárdákon, iparegyleteken keresztül a pártokig és félkatonai szervezetekig széles volt a paletta. Kecskeméten jobbára egyházi és polgári zászlók maradtak fenn, utóbbiakat a Kecskeméti Katona József Múzeum Történeti Gyűjteménye őrzi. Ezek között található az 1921-ben alapított levente mozgalom kecskeméti szervezetének zászlója. Egyik oldalán Magyarország angyalos címere, másik oldalán Kecskemét címere a város jelmondatával: „Sem magasság sem mélység nem rettent”. Sarkaiban leventejelvények felkelő nap háttérrel. 1927-ben készült a Jó Pásztor zárdában. A gyűjteményben található az I. világháború veteránjait tömörítő Országos Magyar Frontharcos Szövetség Kecskeméti Főcsoportjának zászlója, melyet Imre Gábor tervezett. Egyik oldalán látható a Magyar Frontharcos Szövetség címere, körülötte Nagy-Magyarország szimbólum, szélein töviskoszorúval. Másik oldalán Magyarország és Kecskemét címere a városra jellemző terményekkel koszorúzva – barackkal és szőlővel. A zászlót a Jó Pásztor zárdában hímezték és 1937-ben avatták Zsitvay Tibor országgyűlési képviselő és Takách-Tolvaly József, a szövetség alapítójának részvételével. A gyűjtemény legdíszesebb darabja a Kecskeméti Dalárda zászlója. Mindkét oldalát gazdag szecessziós, növényi ornamentális művészi hímzés borítja. A zászló az 1909-ben Kecskeméten rendezett Országos Dalosünnep alkalmából, illetve a dalárda 50 éves fennállásának emlékére készült. Zászlóanyának Ferenczy Ida csillagkeresztes úrhölgyet, Erzsébet királyné egykori társalkodónőjét kérték fel, aki el is fogadta a tisztséget, betegsége miatti távollétében Kada Elekné avatta fel a zászlót Ferenc József születésnapján. A zászlóhoz több mint 20 darab máig fennmaradt zászlószalag és egy zászlórúd is tartozik.

Bezsenyi Ádám