Műemléki világnap

Műemléki világnap – védelemre érdemes épületek Kecskeméten

Mitől műemlék a műemlék? Elsősorban attól, hogy olyan építészeti, történeti vagy néprajzi és számos más szempontból is jellemezhető értéket képvisel, amely országosan egyedivé, védendővé teszi, másodsorban pedig mert miniszteri rendeletben műemlékké nyilvánítják. Főleg templomok, kastélyok, várak lebegnek ilyenkor a szemünk előtt, de legnagyobb részük lakóház – melyek legismertebb példái a budai Várnegyedben vagy Sopron, Eger belvárosában állnak.

Vannak azonban olyan lakóházak is, melyek talán országos értéket nem képviselnek, mégis elvitathatatlan helyi értékük, városképi jelentőségük. Az ilyen házaknak az adott településre jellemző az építészeti stílusuk, bemutathatóvá teszik a település történelmi karakterét, így megőrizvén azt az utókornak. Az önkormányzatok feladata helyi védelemben részesíteni az arra érdemes – általa értékesnek tekintett – építészeti örökségi elemeket. Kecskeméten jelenleg 324 helyi védett épület található, ami soknak tűnhet, mégis egy sajátos lakóháztípus hiányzik a védett örökségből.

Kecskemét a 18-19. században mezővárosként élte mindennapjait, a városképet még a 20. század jelentős részében is egykori paraszt-polgári vagy más néven cívis társadalmának épületei, a gazdaházak határozták meg. A hosszanti telekhatárra épült lakóházak, melyek jellegzetes homlokzatai – csonkakontyolt tető, alatta padlásszellőzővel áttört oromzat, az utcára néző 2-3 ablakkal, széles udvari eresz, szélfogó vagy tornác – uralták az utcaképeket még a 20. század elején is. Legtöbbjük a 19. század elején épült, főleg a z 1819-es nagy tűzvész utáni városrendezéskor, a város újjáépítésének is mementói, de minden bizonnyal korábbiak is vannak köztük.

2024-re a népi építészet e jeles képviselőinek többsége elérte a 200 éves kort, ám a város fejlődésével, ingatlanállományának folyamatos változásával ezen jellegzetes épületekből csak hírmondók maradtak a 21. századra, így védelemre mindenképpen érdemesek. Jelenleg e házak végóráikat élik, hovatovább a város egykor legjellemzőbb épülettípusai el fognak tűnni.

 

Műemléki világnap – védendő népi épületek

Kecskemét az elmúlt évszázadokban mezővárosként élte mindennapjait, a városképet a paraszt-polgári társadalom gazdaházai határozták meg, még a 20. század jelentős részében is. A hosszanti telekhatárra épült házak homlokzatain 2-3 ablak nézett az utcára, oromzatunk csonkakontyolt és padlásszellőzővel áttört, udvari oldalukon széles eresz, szélfogó vagy tornác védte a bejáratot, tartozékuk volt a magas deszkakerítés és a hatalmas kapu. Nagy részük a 19. században épült, a típus feltehetően a 18. század végén alakult ki. Az 1819-es nagy tűzvész utáni városrendezés idején ennek az épülettípusnak egyszerűbb formája terjedt el nagy számban, így a város újjáépítésének is mementói.

2024-re a népi építészet e jeles képviselőinek többsége elérte a 200 éves kort, ám a város fejlődésével, ingatlanállományának folyamatos változásával, ezen jellegzetes épületekből csak hírmondók maradtak, így védelemre mindenképpen érdemesek. Kecskeméten jelenleg 324 helyi védett épület található, ami soknak tűnhet, mégis ez az egykor nagy számban létezett sajátos lakóháztípus nem akadt fenn a helyi védelem rostáján. A múlt egyre öregedő és pusztuló tanúit csak lokálpatriotizmus és közösségi, önkormányzati örökségvédelem mentheti meg az utókornak.