Október 6. - Lestár Péter

Október 6. Nemzeti gyásznap.  Az aradi vértanúk mellett azonban emlékezzünk egy olyan szabadságharcosra is, aki túlélte a nemzeti tragédiát. 1849. október 4-én végződött a komáromi vár átadása, ami így csak két nappal előzte meg az Aradon történteket. A Klapka György irányítása alatt harcoló várvédők között volt a 71. zászlóalj számos kecskeméti katonája is, köztük Gömöry Frigyes és Lestár Péter századosokkal. Utóbbi részt vett a vár megadását tárgyaló nagy haditanácson, melyen Klapka a vár feladása mellett érvelt, egyedül Lestár Péter mert felszólalni a feladás ellen, mire kisebb vita után a megadást ellenzők gróf Esterházy Pál ezredessel az élükön Lestárral együtt elhagyták a termet, így a császáriakkal tárgyaló bizottságot nélkülük választották meg. Ha úgy vesszük ők tartottak ki az utolsó pillanatig a szabadságharc ügye mellett. A komáromi helyőrség tagjai a kapitulációs szerződés értelmében szabadon távozhattak, így számos kecskeméti honvéd is megmenekült a császári bosszú elől. Lestár Péter végigharcolta az egész szabadságharcot, a menlevéllel birtokában hazatért Kecskemétre, ahol előbb ügyvédként tevékenykedett, majd a társadalmi-politikai elitbe emelkedett. Elhivatottságát és szaktudását bizonyítja, hogy 1880-tól 1896-os haláláig a város egyik legeredményesebb polgármestereként szolgálhatta szülővárosát, neki köszönhetően indult el Kecskemét a fejlődés, a polgáriasodás útján. Szabadságharcos múltjához való ragaszkodását mutatja, hogy hivatali szobájában magánál tartotta tiszti övét és kardbojtját, valamint egy kis zászlót, mely eredeti zászlódarabokból lett összevarrva és ezt hímezték rá: 71. zászlóalj. Atillája, öve és a kis zászló a városi múzeumba került, ezekből a történelem viharait csak utóbbi vészelte át, mely ma is emlékeztet Kecskemét egykori szabadságharcos polgármesterére.

Bezsenyi Ádám